A kötés

A következő huszonöt évemet ez a fajta munka töltötte be.

Az első években kézzel húztam a gépet. Kötöttem mindent, még fürdőgatyát is. Egy Ruházati Szövetkezetben kezdtem el dolgozni, egyetlen férfi voltam a a szövetkezeti bedolgozók között. Elkell mondanom nem könnyű szakma. Egy idős bácsi tanított úgymond szaporítani, fogyasztani méretre dolgozni. Sokszor előfordult az elején, hogy félig kész tábla szakadt le gébről. Ilyenkor vissza kell felyteni felcsévélni a fonalat és elölről kezdeni a munkát. Váci utcába is szállítottam dolgokat, egyedi darabokat. Ma se tudom, hogy azt kellet volna folytatni a piaci árú helyett?

Meguntam húzni a gépet. Faterommal közösen elhatároztuk, hogy motorizálunk.. Budán egy maszek bácsi készített meghajtásokat. Nagy fogaskerék átételekkel volt elkészítve, ezért pokoli hangos volt. Öregemmel leültünk és megterveztünk egy másik megoldást. Olyan jól sikerült, hogy egy technikus később sorozatban gyártotta. Azután már sokan másolták. 

A kötőtű egy fontos alkatrész volt, ha eltört elhajlott, cserélni kellett. Egyesek NDK-ból csempészték és jó pénzt kerestek vele. Megvettünk egy nagyobb tételt, mert olcsón adták. Na az a csomag megtanított gépet szerelni. A kampója letört minden erőlködés nélkül, kiderült, hogy nem volt jó edzve. Annyit állítgattam a gépet, hogy a végén megtanultam szerelni. Vettünk egy másik tétel tűt, azzal már nem volt gond. Van egy érdekes szerkezet az un, szem-átrakó. Azt rá tesszük tűágyra és az első tűkről a szemet átrakja a hátoldali kötőtűkre. Korábban nem létezett ilyen szerszám, ezért egyenként kellet átrakni ha a minta úgy kívánta.

Pesterzsébeti gyárból bemutattak egy arany kézű szerszám készítő fiút. Vele folytattuk a további fejlesztést. NDK kötőgépeket DIAMANT alakítottunk át kézi gépből motorizált négy színváltós automata gépre. Először elektromechanikus vezérlés volt, ami nagyon bizonytalanra sikerült. Később egy fejlesztő mérnök, komputerizálta a vezérlést. Egyszerűen fantasztikus, hogy mire képes az elektronika? 

 Még a szövetkezetben voltam tag, amikor kész lettünk az első fejlesztéssel. A korábban eltanult kötés technikával kitaláltam egy cikk-cakk mintát amit jackard gép mintának fogadtak el. Jobban is fizetett és nagyon komoly megrendelést kaptam. Annyit gyártottam, gyerek pulóvereket, hogy egyszerre négy névre is dolgoztam mert limitálva volt akkor a bedolgozói kereset. Végre önállóan is tudtam alkotni és nem más ötleteit kellett megcsinálnom. A divatban, kötésben ez a szép.

Lehet, hogy keverem a dátumokat, de a lényeg a gép és a kötés. Körúti lakásomhoz közel találtam egy kötődét. Felajánlottam, hogy szívesen dolgozok az üzletnek. Mivel apámtól megtanultam így értettem a fonalakhoz kikísérleteztem egy olyan kelmét amit mindenféle kiselejtezett fonalakból készült. Nem idomra készült, hanem hengerben mint a szövet. Ezt hívtuk szuper csíkosnak mert mivel az elektronika megengedte, hogy csak  256 sor után ismétlődött a minta az amúgy is véletlenszerű csíkozás. Textilgyárban nagy ipari kalandereken hőrögzítettek a kelmét. Rengeteg egyedi kosztüm készült ebből az anyagból egy ügyes varrónő keze alatt.

Már maszek voltam amikor egy másik mintát találtam ki amit az egész országban lemásoltak. Feleségem egyszer véletlenül a meleg vasalót rátette egy pulóverre. Ott maradt a mintája az anyagon. Elmentem egy vésnökhöz, csináltattam egy kitalált mintát az alumínium tömbbe. Külön erre kialakítottunk egy prés -készüléket amelyen belehetett állítani a hőmérsékletet, és a mintát, belepréseltem a pulóverekbe.

Meguntam másnak dolgozni ezért kiváltottam a kötőiparra az engedélyt. Hoztak egy törvényt, hogy csak az kaphat iparigazolványt és lehet maszek aki elvégezte a megfelelő ipar iskolát. Nos ez lett a második hivatalos szakmám, elvégeztem a közép sulit, Bolyai János textil technikumban a munka mellett.

Az első maszek műhelyem egy tíz emeletes ház alagsorában volt. Ott sok évig dolgoztunk állandó lámpafényben. Felépítettem, berendeztem nagy automata gépekkel, két műhelyt és fizettem a komoly bérleti díjat sok évig  amivel a Társasház gyarapodott. 

Az irigy ember nem gondolkozik,  csak az irigység fröcsköl belőle. Feljelentettek az Elektromos Műveknél, hogy lopom az áramot. Nagy volt a pofára esés, mert a könyvelésemben, minden elektromos fogyasztás tételesen el volt könyvelve amit a háznak fizettem és a Társasház is befizette. Hivatalosan a  Ház nem adhat el energiát. Mivel jóhiszemű voltam a EMLŰ időt adott, hogy elköltözzek és akkor eltekintenek egy jelentős büntetéstől. 

Máskor meg morogtak, hogy éjszaka a gyerek felriadt az álmából a nagy zaj miatt. Ez a nyáron volt amikor nyitva van az ablak. Megint valótlanság volt amit állítatottak mert egy hónapig abban az időben, nem is dolgoztam, szabin voltam Erdélyben, de a gépzaj se hallatszott ki a még a folyósóra se. Amúgy már tele volt a hócipőm a pincével, zaklatással, ezért mindent felrúgtam és elköltöztem. Sőt évekre abba is hagytam a szakmát.

Máshoz nem értettem ezért pár év múlva újra nyitottam egy műhelyt a HFSZ-ben a gyárban. Egy kollegától részletre kaptam egy különleges gépet amit kiselejtezett egy "körsik kötőgépet". Rendbe hoztam és eladtam abból vettem egy másikat és szép lassan lábra álltam. Kutya sétáltatás közben megszólított egy másik kutyás aki megkérdezte bizalmasan, hogy tudok e egy jó befektetést? Össze álltunk és felfejlesztettük az üzemet. Három évig jól működött. Minden héten az utolsó fillérig elszámoltunk egymásnak ezért nem volt anyagi vita. Ő egy füzetbe én akkor a legkorszerűbb komputeren írtam a számokat EXEL-ben,  ezért hétről hétre láttuk, hogy hol tartunk. A számokból kiderült, hogy nem nyereséges az üzem. Évekkel később találkoztam az egyik varrónőmmel, aki elmondta, hogy keményen megloptak minket. Ezután minden gépet eladtunk és aránylag kevés veszteséggel felszámoltuk az üzemet.

Megismerkedtem egy adái fiúval aki olyan pulóvereket hozott Jugóból, amelyek megmutatták számomra, hogy milyen a profi igényes kötés. Nyugat Európának szállítottak ahol az ilyen minőség volt a limit. Csillagászati értékű kötőgépeken kötöttük mi magyarok az igénytelen dolgokat. 

Jött a rendszerváltás megszűnt a lengyel, ukrán a piac már nem kellet annyi pulóver mint korábban. Megismerkedtem egy adái fiúval aki olyan pulóvereket hozott Jugóból, amelyek megmutatták számomra, hogy milyen a profi igényes kötés.  Nyugat Európának szállítottak ahol az ilyen minőség volt a limit. 

Egyszer felhívott a gyár főkönyvelője az irodájába (a gyár felszámolás alatt volt)egy KV-ra. Keményen megszidott, sok embernek, kollegáknak szóltam, hogy tudnak vásárolni vagy bérelni helyiségeket a gyár területén. Felhomályosított, hogy ezt ne tegyem INGYEN. A Bank fizet ezért munkáért.

 A cégbe felvettem az ingatlanközvetítést és Igy lettünk ingatlan közvetítők!